Gyógypedagógusként naponta találkozom szülőkkel, és az ő történeteik, küzdelmeik inspiráltak arra, hogy megírjam az első blogomat. Szülőként, főként ha atipikusan fejlődő gyereket nevelsz, bizonyára már olvashattad vagy hallhattad azt a mondatot, szomszédtól, baráttól vagy lehet, épp egy segítő szakembertől, hogy “Ha anya jól van, a gyerek is jól van.” vagy “A szülő lelkiállapotát megérzi a gyerek.”
Az ilyen típusú mondatok, bár első hallásra segítő szándékúak, sok esetben valójában még inkább megnehezítik az érintett szülők helyzetét. Gyakran tapasztalom, hogy ezek a kijelentések nemcsak hogy nem támogatják a szülőket, hanem mélyebb szorongást és bűntudatot keltenek bennük. Hiába vannak tudatában ennek a ténynek, mit kezdjenek vele, hogyan segíti ez őket, ha egyáltalán segíti?! Különösen igaz ez azokra az édesanyákra, akik már eleve küzdenek mentális nehézségekkel, mint például a szorongás vagy a depresszió, de azokra is, akik úgy érzik, belefáradtak a folyamatos készenlét állapotba, kimerültek és nehezek kezelik a stresszt.
Tény, hogy a szülők érzelmi állapota valóban hatással van a gyerekekre, ez vitathatatlan. De azt is fontos figyelembe venni, hogy ezek a fajta kijelentések nem nyújtanak választ a “hogyanra”, azaz nem adnak valódi segítséget, kész eszközöket a szülők kezébe, csak legfeljebb lelkiismeret furdalást okoznak. Az ilyen mondatok sokszor azt sugallják, hogy a gyerekeik jóléte kizárólag rajtuk múlik, óriási nyomást helyezve ezzel a szülőkre. Ezzel szemben az én tapasztalatom az, hogy a valódi segítség nem ezekben az egyszerű, olykor elcsépelt kijelentésekben rejlik, hanem abban, ha megfelelő támogatást nyújtunk a szülőknek, mi segítők, és nem feledkezünk meg az ő szükségleteikről sem.
Nagyon fontos, hogy a szakemberek, köztük mi, gyógypedagógusok felismerjük, és érzékenyek legyünk ezekre a komplex helyzetekre. A szülők mentális támogatását elengedhetetlennek tartom hangsúlyozni. Ha szükségesnek látjuk, akkor vonjunk be pszichológust, család- és párterapeutát a folyamatba. Fontos azt is megvizsgálni, hogy az illető szakember, akihez továbbküldjük a szülőt, mennyire van tisztában az autizmus spektrum zavarral (ASD), a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral (ADHD) vagy egyéb SNI, BTMN kategóriával. A megfelelő szakmai háttérrel rendelkező segítők a szülők lelki állapotának javításához járulnak hozzá, ami végső soron az egész családra pozitív hatással lehet.
Bármilyen helyzetben is vagy szülőként, tudd, hogy nem vagy egyedül! Szabad érezned azt, amit, még ha nagyon nehéz is szavakba öntened vagy felvállalnod. Érthető, ha néha úgy érzed, sok, érthető, hogy időnként túlingerült vagy, hogy úgy érzed, nem bírod. Te is elfáradhatsz, nem kell szégyellned vagy bűntudatot érezned emiatt. Ezért is nagyon fontos, hogy megtanuld azt, hogy hogyan tudnád jól kezelni ezeket a helyzeteket, és kitapasztald, hogy mivel tudsz feltöltődni, hogyan tudod “teletölteni a tankot”. A kulcskérdés a “Hogyan?”, mert lehet, ezzel egyetértesz, csak nem látod a mikéntjét a töltésnek. Ez még egy ép fejlődésmenetű gyermek szüleinél is kihívás lehet, nemhogy egy eltérő fejlődésű gyermeket nevelő családban.
Fontos, hogy a szülők nyitottan tudjanak kommunikálni az érzéseikről, egymással, más családtagokkal és a gyerekekkel is. Az őszinte kommunikáció a családon belül segíthet enyhíteni a stresszt és megerősíteni a szülő-gyermek kapcsolatot. Az, hogy őszintén kommunikálod a gyereked felé, hogy most miért vagy szomorú, lehangolt, dühös stb., hidd el, sokkal többet fog segíteni neked is és ő sem lesz feszültebb, mintha elrejtenéd előtte, hogy hogy vagy valójában. “Azért nem vagyok jól, mert apukáddal összevesztünk. Tudod, a felnőttek is szoktak néha összekapni dolgokon, mint a gyerekek, de ki fogunk békülni, hidd el.” Plusz ezzel még azt is segítheted nála, hogy bátran ki tudja fejezni érzelmeit ő is a jövőben és meg tudja indokolni, hogy miért érzi magát úgy, ahogy. Ha pedig a szülők közti őszinte kommunikációt nézzük, akkor fontos tudatosítani azt, hogy azok a párok, akik igyekeznek beszélgetni a problémáikról és keresni a megoldásokat, megalapozzák a biztonságosabb és stabilabb környezet megteremtését a gyermek számára.
Az eltérő fejlődést mutató gyerekek nevelése gyakran nagyfokú rugalmasságot követel, legyen szó akár a napi rutintevékenységek elvégzéséről vagy egy családi kirándulásról. A szülőknek alkalmazkodniuk kell a gyermek sajátos szükségleteihez, ami kihívások elé állíthatja őket. Azonban a helyzethez való alkalmazkodás és a pozitív hozzáállás erősíti a szülők mentális ellenálló képességét, ami végső soron kedvező hatással van a gyermekre is. Fontos megjegyezni, hogy az alkalmazkodás nem azt jelenti, hogy a gyereknek van átadva az irányítás.
Ó, és a humor, ne felejtsük el azt sem. Sokszor egy-egy problémás helyzeten sokat tud oldani és talán egy kicsit lazábban is kezeli akkor az ember.
Az első lépés a szülői jólét megőrzésében akármelyik oldalról is vizsgáljuk, az az öngondoskodás. Időt szánni saját szükségleteinkre, legyen szó pihenésről, hobbiról, baráti társaságról vagy egyszerűen csak a stressz kezeléséről, létfontosságú. A saját önértékelésed és a mentális egészséged érdekében fontos, hogy ne érezd magad bűnösnek, ha időt fordítasz saját magadra!
A stressz kezeléséről egy külön blogbejegyzést is lehetne írni, de azért adok így néhány tippet, amelyekről annyi helyen olvashattok, hallhattok is, de tényleg hatásosak. Hatásos eszközök lehetnek az alábbiak:
-légzés: figyelj a légzésedre, ez egy idő után hihetetlenül megnyugtató tud lenni
-relaxációs zene hallgatása
-séta a természetben: valószínű más állapotban térsz haza így
-meditáció: ha ez neked elképzelhetetlen vagy nem tudod hogy kezdj neki, akkor mindenképp vezetett meditációt ajánlok
-valamilyen energia levezető sport, lehet az akár küzdősport is (a lényeg, hogy olyan sportot, mozgásformát alkalmazz, amit szívesen végzel, nem szenvedni kell, azt sosem kell!)
-ha szükséges, fordulj pszichológushoz vagy egyéb terapeutához – a segítségkérés is az öngondoskodás egyik formája
A speciális nevelési igényű gyermekek nevelése különösen kihívásokkal járhat. Ilyenkor elengedhetetlen a szakmai támogatás keresése, igénybevétele, mint például gyermekpszichológusok, gyógypedagógusok, fejlesztőpedagógusok vagy pszichológusok, család- és párterapeuták, szülői támogató csoportok. Az ilyen támogatás nemcsak a gyermek fejlődését segíti, hanem a szülő mentális terheit is csökkenti. Sok esetben úgy érezheted, hogy elveszett vagy a „kérdések tengerében”, és nem látod a kiutat vagy nem látod tisztán a helyzetet, ilyenkor egy kompetens szakember sok terhet levehet a válladról vagy legalább is megtaníthat szörfözni a hullámokon, ha hagyod és megnyílsz neki. Kulcsfontosságú itt a nyitottság és az alázat. A másik támogató közeg a saját barátaid vagy azok az emberek, akiknek bátran meg mersz nyílni.
Van, amikor az a legnagyobb segítség, ha megállsz, és nem mélyíted tovább a saját belső küzdelmedet. Ha tudatosítod, hogy most nehéz érzésekkel küzdesz, elfogadod őket anélkül, hogy bántanád magad olyan gondolatokkal, mint: Miért nem tudom jobban csinálni? Miért nem érzem magam jobban, hiszen nincs is különösebb okom így érezni? Miért nem tart ott a fejlődésben, ahol a társai? A testvére kisebb, és mégis előrébb van… Az állandó összehasonlítás és az „előrébb kellene járnunk” gondolata elvonja a figyelmedet a jelen pillanatról. Együttérzek veled, és elhiszem, hogy nem könnyű sok esetben ne gondolni a jövőre. Amikor a jövőn aggodalmaskodsz, stresszhormonok árasztják el a tested, és nem tudsz igazán örülni annak, ami itt és most van. Pedig a jelenben rejtőznek azok a kincsek, amelyek feltöltenek, erőt adnak, és valódi kapcsolatot teremtenek köztetek.
Plusz még egy dolog, ami talán egyik kategóriába sem illik be, de annál fontosabb: a hála. Ha gyakorlod a hálát, akkor érezhetsz valami különlegeset a hétköznapokban, ami nyugodtsággal, boldogsággal tölt el. A HeartMath Institute több kutatást is végzett a szív-agy kapcsolatról. Kimutatták, hogy a szív képes jeleket, információkat küldeni az agynak. A hála, szeretet, öröm átélésekor, a szívritmus koherensebbé válik, ami pozitív hatással van az agy működésére, különösen a kognitív funkciókra és az érzelmi egyensúlyra (McCraty, R., & Barrios-Choplin, B. 2000). További információkért keresd fel a HeartMath Institute weboldalát.
Ha esetleg most úgy érzed, hogy nem tudsz hálás lenni jelenleg semmiért sem, akkor csak az egészen alap dolgokra gondolj elsőként. Ha látod elaludni a gyerekedet, hallhatod ahogy lélegzik, már az nagy kincs. A hálanapló vezetése segíthet abban, hogy tudatosítsd az apró hétköznapi pillanatokat, amelyekért hálás lehetsz. Helyezd a szívedre a kezed, és érezd, hogy élsz, próbáld ki, hogy milyen csak úgy lenni, létezni.
Az, hogy anya és apa (róla se feledkezzünk meg ugyebár) jól legyen, nem csupán egyéni feladat, hanem közös felelősségünk is, hogy megteremtsük ennek a törekvésnek a feltételeit. A kiegyensúlyozott élet cseppet sem egy statikus, változatlan, lineáris állapotot jelent, sokkal inkább azt, hogy képesek vagyunk tudatosítani magunkban az érzéseinket és a kihívások közepette olyan eszközökhöz, technikákhoz nyúlni, amelyek segítenek távolabbról szemlélni egy adott helyzetet vagy érzést. Ezek az eszközök segíthetnek abban, hogy egyre kevésbé legyünk a körülmények rabjai, hogy ne rántson magával egy érzés, gondolat, szituáció, valamint abban, hogy képessé váljunk a külső tényezők ellenére tudatosan alakítani a reakcióinkat. Ez egy folyamat.
Ha segítő vagy, és most olvasod ezt az írást, akkor gondolom, te is érzed annak a fontosságát, hogy segítsük és támogassuk a szülőket ebben a folyamatban, hogy valóban jól legyenek – önmagukért és a gyermekeikért egyaránt.
Szülőként, ha úgy érzed, érintett vagy ebben a témában, akkor az első és a legfontosabb lépés az elhatározás. Elhatározni, hogy teszel önmagadért, bátorságot igényel. Amikor időt szánunk a lelkünkre, akkor egy másfajta, magasabb rezgésű állapotból tudunk létezni, nem beszélve arról, hogy az idegrendszerünk is nyugodtabbá válik. Sőt mi több, ez nemcsak a belső nyugalmat, hanem az “adni tudás” képességét is jelentős mértékben növeli. Figyeld meg majd magadnál, ahogy a szeretet formál téged napról napra, és az önmagad iránti szereteted mélyül. Az elfogadásnak is vannak fokozatai, akárcsak a tudatosságnak. Tudd, hogy mindig ott lehetsz magadnak! Ölelgesd meg magad időnként, mert büszke lehetsz arra, aki vagy! Erőre és bátorságra vall, hogy szembenézel az érzéseiddel és a nehézségek, megpróbáltatások ellenére is haladsz a Szeretet és a Hála ösvényein. Nem vagy egyedül!
Szerző: Szekeres Renáta