Sárkányok legyőzése: Praktikus eszközök szorongó gyerekek támogatásához
- Home
- Single Post
Képzeld el, hogy az agyad egy nagy, csodálatos vár, és ennek a várnak van egy kis harangozó toronyőre. Az ő neve Amygdala, és az ő dolga, hogy megkongassa a vészharangot, ha valami veszély közeledik – például ha egy hatalmas sárkány jelenne meg a vár kapujában.
Ez a harang nagyon hasznos, mert ha tényleg baj van, akkor segít neked gyorsan dönteni, hogy elfuss, elbújj, vagy megvédd magad. De van egy kis gond: ez a harangozó néha túl éber, és akkor is megszólal a harang, ha nincs igazi veszély. Például, ha egy nehéz matekfeladat van előtted, vagy ha valami új dolgot kell kipróbálnod, ami miatt izgulsz. Ilyenkor a harangozó azt hiszi, hogy nagy a baj, pedig valójában csak egy kicsit izgulsz vagy aggódsz.
Amikor a harang megszólal, a tested is reagál. Talán gyorsabban ver a szíved, fura, szorító érzést tapasztalsz a hasadban, vagy nehezebb koncentrálni. Ez azért van, mert a harangozó minden erejével arra készül, hogy megvédjen, még akkor is, ha erre éppen nincs szükség. Ez a szorongás.
Hogyan tudod megmutatni a harangozónak, hogy minden rendben?
Például, ha lassan és mélyen lélegzel, az olyan, mintha azt mondanád neki: „Nyugi, nincs itt sárkány, csak a matekfeladatot kell megoldanom.” Vagy el is képzelheted, hogy a harang helyett egy szélcsengő szólal meg, ami sokkal lágyabb és kellemesebb hangot ad.
Azonnal alkalmazható játékos légzéstechnikák
Csillag-légzés: Képzelj el egy csillagot, majd minden egyes szögletnél egy-egy légzési fázis történik (belégzés, kilégzés), ami segít a ritmus fenntartásában és a légzés tudatosításában. Beszív-kifúj, beszív-kifúj, közben a mutatóujjunkat végigvezethetjük az ujjaink között, mintha egy szép, fényes csillagot rajzolnánk le.
Pillangó-légzés: Ebben a technikában a gyerek a karjaikat pillangó szárnyként terjeszti ki, miközben lassan belélegez, majd a kilégzéskor lassan leengedi a karjait, mintha a pillangó szárnyai lecsukódnának.
Lufi-légzés: Belégzés közben képzeljük el, hogy a hasunkba „fújjuk fel” a lufit, majd lassan, kontrollált módon fújjuk ki a levegőt, miközben a lufi leereszkedik.
Háromszög-légzés: Képzelj el egy háromszöget magad előtt vagy ki is vághatsz egy háromszög formát papírból. A bal alsó szögből indulva, húzd felfelé az ujjadat, közben lélegezz be 3 másodpercig. Ezután tartsd bent a levegőt szintén 3 másodpercig, közben lassan haladj a ujjaddal lefelé. A kiindulópont fele tartva fújd ki a levegőt, a kilégzés is 3 mp alatt történik.
Ezekkel az egyszerű trükkökkel megnyugtathatod a harangozó toronyőrt, és újra a feladatra tudsz koncentrálni. Így már a várad is békésebb lesz, és te is könnyebben megoldod a nehéznek tűnő helyzeteket.
És akkor egy részletesebb leírás, hogy mi is játszódik le „Üss vagy fuss!” üzemmódban, az agyban és a szervezetben:
A szorongás során az agy figyelme és energiája elsősorban a „veszély” kezelésére összpontosít, nem pedig a tanulásra vagy más összetett kognitív folyamatokra.
Amikor szorongsz, az amygdala – az agy érzelmekért és veszélyészlelésért felelős része – aktiválódik, és túlműködésbe kerül. Ez egy ősi védekező mechanizmus, ami arra készteti az agyat, hogy a túlélésre koncentráljon, ez az úgynevezett „üss vagy fuss”. Ezért az erőforrások elvonódnak a prefrontális kéregtől, ami az érvelésért, problémamegoldásért és tanulásért felelős.
A szorongás során az agy figyelme és energiája elsősorban a "veszély" kezelésére összpontosít, nem pedig a tanulásra vagy más összetett kognitív folyamatokra.
A szorongás hatásai
A szorongás stresszhormonokat, például kortizolt szabadít fel. Ezek hatására az agy „aggódó üzemmódba” kapcsol, és csökken a memória, a koncentráció és az információfeldolgozás hatékonysága.
A szorongás szűkíti a figyelmet, mivel az agy a „veszély” forrására fókuszál. Ez akadályozza az új információk befogadását és feldolgozását, ami elengedhetetlen a tanuláshoz.
Fontos azonban megjegyezni, hogy az a kijelentés, hogy az agy képtelen egyszerre aggódni és tanulni, nem ennyire fekete-fehér, mivel ez nagyban függ a stressz szinttől.
Létezik "jó stressz" és "rossz stressz" is?
Alacsony szintű szorongás (eustressz): Egy bizonyos szintig a szorongás serkentheti a teljesítményt, mivel fokozza a figyelmet és a motivációt. Ez az úgynevezett „jó stressz”, amely segíthet rövid távú célok elérésében, például egy vizsga előtti tanulásnál.
Magas szintű szorongás (distressz): Ekkor az agy már túltelítődött, és a tanulás szinte lehetetlenné válik.
Egyszerűbb feladatok estében megfigyelhetjük, hogy a szorongás mellett az agy még képes lehet automatizált, egyszerű tevékenységeket elvégezni, például memorizálni egy listát vagy ismételni valamit.
Komplex, kreatív feladatokat azonban sokkal nehezebb végrehajtani szorongás közben, mivel a kreativitás és a problémamegoldás erősen támaszkodik a prefrontális kéreg működésére, amelyet a szorongás háttérbe szorít.
Mi segíthet az agy visszakapcsolásában?
Relaxációs technikák: mélylégzés, progresszív izomlazítás, imagináció, mindfulness gyakorlatok segíthetnek csökkenteni a szorongást és újra bekapcsolni a prefrontális kérget.
A testi érzet tudatosítása, belokálása: A figyelem rávitele az adott testrészre, pl. gyomorra és a tudatos légzés segít a paraszimpatikus idegrendszer aktiválásában. Ez a technika a test- és érzékelés-tudatosság növelésére épít, és segíthet a gyerekeknek abban, hogy kapcsolatba lépjenek saját testükkel.
Mozgás: A fizikai aktivitás csökkenti a stresszhormonok szintjét, és segíti az agyat a fókuszálásban.
Támogató környezet: Egy biztonságos, elfogadó közeg megnyugtatja az amygdalát, és lehetővé teszi a tanulási folyamat folytatását. A megfelelő pihenés is sokat számít.
Hogyan lehet támogatni a szorongó gyerekeket?
Odafigyeléssel, empátiával, ítélkezésmentes kommunikációval segíthetjük, hogy kifejezhessék az érzéseiket, egy szóval érzelmi biztonságot nyújtunk számukra.
A kiszámíthatóság, rutinok kialakítása csökkenti a szorongást, mivel biztonságérzetet nyújt.
Relaxációs technikák, mélylégzés, progresszív izomlazítás és a mindfulness gyakorlatok mind-mind olyan eszközök, amelyek segíthetnek az érzelmek szabályozásában.
Az önbizalom növelésével és a problémamegoldó készségek fejlesztésével is hozzajárulhatunk, hogy kiegyensúlyozottabb legyenek a hétköznapok.
Ha a szorongás tartósan akadályozza a gyerek feladatainak elvégzését és a fejlődését, akkor érdemes pszichológus, gyógypedagógus vagy más szakember segítségét kérni.
Fontos, hogy a szorongást időben felismerjük, és empatikusan kezeljük, hogy a gyerekek megtapasztalják, hogy félelmeik igenis kezelhetőek.
Szerző: Szekeres Renáta
Megtalálsz még :
